A DPP megvalósításának kihívásai: Mi jön ezután?

A Digitális Terméklevelek forradalmi megoldásnak tűnik, amely megváltoztatja az iparágak működését a termékek nyomon követhetőségének, átláthatóságának és fenntarthatóságának javításával. Amikor a DPP bevezetéséről hall, úgy tűnhet, hogy a technológia egy varázspálca, amely automatikusan megold minden problémát.

Egyszerűen beolvas egy kódot, és máris – a bolygó megmenekült, a gazdaság körforgásos, a fogyasztók pedig boldogok. De azok számára, akiknek ténylegesen meg kell építeniük ezeket a rendszereket, a valóság sokkal bonyolultabbnak tűnik, mint egy hatalmas kirakós összerakása, miközben a darabok folyamatosan mozognak és a kép változik.

A DPP bevezetése a legnagyobb átalakulás a termékadatok kezelésében a vonalkódok megalkotása óta. És mint minden forradalomnál, az ellenállás és az akadályok jelentősek. Íme a fő falak, amelyekbe az iparágak ma ütköznek, és mi következhet:

Az adatok „Bábeli tornya"

A DPP bevezetésének legnagyobb technikai kihívása a globális szabványok hiánya. Jelenleg az ellátási láncok különböző résztvevői különböző szoftverrendszereket használnak, amelyek nem tudnak könnyen „beszélni" egymással.

Például egy törökországi textilgyár egy rendszert használ, egy németországi logisztikai cég – másikat, egy bulgáriai kereskedő pedig – harmadikat.

A probléma az, hogyan bírjuk ezeket a rendszereket egymással kommunikálni? A szabványok (mint a GS1) globális elfogadása nélkül a DPP kaotikus, összeférhetetlen fájlok halmazává válhat, amelyeket nem lehet hatékonyan integrálni. Ez komoly akadály, amely lassítja a DPP bevezetését.

Megoldás:

Az „üzleti titok" felfedésétől való félelem

A DPP számos előnye ellenére sok vállalat vállalati paranoiával küzd. A technológia megköveteli a termékösszetételre és beszállítókra vonatkozó információk megosztását, ami egyesek számára a bizalmas adatok felfedésével egyenértékű. Sok vállalat attól tart, hogy a versenytársak megtudhatnák nyersanyagforrásaikat vagy milyen arányokat használnak anyagaikban.

A probléma az, hogyan biztosítsuk az átláthatóságot az ügyfelek felé anélkül, hogy felfedjük azokat az üzleti titkokat, amelyek árthatnának a vállalat versenyképességének. Ez visszatarthatja a vállalatokat a DPP teljes elfogadásától.

Megoldás:

A „belépő" ára a kis- és középvállalkozások számára

A nagy vállalatok, mint az Apple vagy a Nike számára a DPP bevezetése egyszerűen az éves költségvetésük része lehet. De a KKV-k számára a szoftver, az IoT-érzékelők telepítése vagy akár csak az adatbevitel költségei túlzottak lehetnek és pénzügyi terhet jelenthetnek.

A probléma az, hogy a DPP túl drága lehet a kis vállalatok számára, amelyek nem rendelkeznek a nagyvállalatok erőforrásaival. A potenciális hosszú távú előnyök ellenére egy ilyen rendszer bevezetésének költségei az innovatív kis gyártók kizárásához vezethetnek.

Megoldás:

A „rés" a globális ellátási láncban

Az Európai Unió előírhat DPP-szabályokat, de hogyan alkalmazzák ezeket a szabályokat, ha egyes gyártók olyan régiókban vannak, ahol a digitalizáció még kezdeti szakaszban van? Például ha egy délkelet-ázsiai fonalszállító nem tud hitelesített digitális adatokat szolgáltatni, hogyan valósítják meg a DPP-t?

A probléma az, hogy a DPP megköveteli, hogy a termelési láncok minden résztvevője rendelkezzen a szükséges infrastruktúrával, és nem minden beszállítónak vannak ehhez erőforrásai.

Lehetséges következmények:

A jogi labirintus: Ki viseli a felelősséget?

Ha a digitális terméklevelekben szereplő adatok pontatlannak bizonyulnak és helytelen újrahasznosításhoz vagy akár balesethez vezetnek egy hulladékfeldolgozó üzemben, felmerül a kérdés:

Ki viseli a felelősséget?

A technológiákat helytelenül használhatják vagy hibás adatokat tartalmazhatnak, ami súlyos következményekhez vezethet.

A probléma az, hogy a digitális adatok felelősségére vonatkozó egyértelmű jogi keret hiánya megbéníthatja az innovációs és DPP-bevezetési kedvet.

Mi következik:

Ütemterv 2030-ig

Ezen jelentős kihívások ellenére az irány egyértelmű: a DPP nem olyan projekt, amelyet meg lehetne állítani. Az elkövetkező években stratégiai szektorokban – mint az akkumulátorok, elektronika és textíliák – leszünk tanúi pilot projekteknek.

A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell nyílt szabványok elfogadásával és olyan megoldások létrehozásával, amelyek a globális ellátási lánc minden résztvevője számára működnek. Számítsanak a RegTech vállalatok felemelkedésére, amelyek segíteni fogják a vállalkozásokat digitális útleveleik kezelésében.

Emellett a fogyasztói felület is fejlődni fog – a QR-kódokat innovációk váltják fel, mint a kiterjesztett valóság (AR), amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy valós időben lássák a termékek „zöld pontszámát".

Következtetés

A DPP bevezetésének kihívásai valósak, de nem leküzdhetetlenek. A technológiának megvan a lehetősége, hogy megváltoztassa az iparágak működését és az ellátási láncok kezelését, miközben új lehetőségeket teremt az innováció és a fenntartható fejlődés számára. A kulcs az akadályok leküzdése és a bizalmi infrastruktúra kiépítése, amelyben a termékadatok alapvető szerepet játszanak a fenntartható jövőben.